Csilla klubunk titkára és egyben a PR csapat jobbkeze a 2019/2020-as elnökségi évben. Barátnője ajánlására érkezett a klubba, és mint sokan mások, halogatta picit az első látogatást, de tetszett a helyszín, aztán megtartotta a közösség.
Mi motivál egy biomérnököt arra, hogy fejlessze a nyilvános beszéddel kapsolatos készségeit? Milyen titkárként és Instagram-mágusként résztvenni az elnökségben?
Ebben a blogbejegyzésben az ő mini PestBeszéd-történetét meséljük el. Avagy meséli Ő maga el.
Az indulás
„Az egyik legjobb barátnőm mesélt a Toastmastersről még pár évvel ezelőtt. Izgalmasnak és hasznosnak tűnt a koncepció, azonban akkor és ott el is felejtődött.” kezdi a mesélést Csilla. „Aztán pár hónappal később megint említette, de akkor már PestBeszéd tagként. Javasolta, hogy menjek el én is néhány estre, mert nem csak személyes fejlődésnek tökéletes, hanem szociális szempontból is jó lehetőség.”
A szociális szempont mindenképp győzött, ugyanis elmondása szerint, a helyszín eléggé döntő érv volt számára, de végül a közösség miatt maradt – több klubban is járt már, de nálunk érezte igazán otthon magát.
Az eredmények: választékosabb szókincs, magabiztosabb, letisztultabb beszéd
A személyes fejlődés is elindult, tanösvény- és mentorválasztással. Csilla, végzettsége szerint biomérnök, és jelenleg egy klinikai kutatásokat menedzselő cégnél dolgozik. Azt gondolnánk, ez merően távol áll egy Toastmasters kubban fejlesztendő területektől, de Csilla azonnal megcáfolja ezt:
„… a munkám során szinte napi szinten hasznosítom a klubban tanultakat. Prezentációk során kevesebb töltelékszót használok, választékosabban fejezem ki magam, és magabiztosabb is vagyok. Ugyan a prezentációim 99%-a online történik (és csak az utóbbi hónapokban álltunk át videókra), így is érezhető a különbség.”
Rá szoktunk kérdezni a hobbikra, valamint a hétköznapi életre is. Hiszen gondolataink átadása, érvelés egy szituációban, esetleg asztali köszöntő – ezek mind a beszéd- és rögtönző képességeinket teszik próbára.
„Nincs olyan hobbim, ami különösebben nyilvános beszédet igényelne. De úgy gondolom, hogy a hétköznapi életemre is hatással volt azáltal, hogy jobban át tudom adni a gondolataimat.” – válaszolta Csilla.
PestBeszéd személyes toplista
Kedvenc szerep?
„Egyértelműen a nyelvőr. Nagyon szeretem a magyar nyelvet, mert fantasztikusan kifejező. Rengeteg szinonimánk van, gyönyörű költői képekkel tudjuk színesíteni a beszédeinket. Szerettem ilyen füllel hallgatni a beszédeket – jó néhány estről vannak jegyzeteim a frappáns szóképekről, hasonlatokról.
Úgy érzem, hogy ebben a szerepben én is fejlődtem, újat tanultam, miközben lehetőségem adódott arra is, hogy mások szókincsét és kifejezőkészségét segítsem a meglátásaimmal.”
Kedvenc beszéd?
„Az ötödik beszédem a vezetői készségekről. Koromnál is tapasztalatomnál fogva magamról még nem tudtam volna egy jó beszédet összerakni – még keresem a vezetői utam, még dolgozom az alapkészségeimen, így nem is gondolom, hogy vezető lennék. A nagypapám viszont az volt egész életemben. Nem csak egy cég élén, hanem a család és a közösség élén is. Egyértelmű volt számomra, hogy rajta keresztül tudom igazán bemutatni azokat a vezetői készségeket, amiket kiemelkedően fontosnak tartok. Azonban a nagypapám 2018 májusában meghalt. Kihívás volt a történeteket pontosan összegyűjteni, hiszen az emlékek felidézése kétélű fegyver volt mindenkinek. Emiatt maga a beszéd is nehezebben készült el… de azt hiszem, megérte. Sikerült emléket állítanom az emlékének.”
Csilla legnagyobb kihívását a fenti beszéd jelentette, de beszámolt nekünk egy másik kedvecéről is, a „Hallgatás ára” című, előítéletekről szóló beszédéről. Röviden összegezte annak üzenetét: „aki csendben marad, az cinkosként tartja fenn a rendszert. A napokban megjelenő hírek – elsősorban Amerikából, de sajnos Magyarországon is – túlságosan aktuálissá teszik ezt a témát.”
A Tanösvényen és azon is túl: Toastmasters tervek
Csilla lapvetően nem rajongója az online találkozóknak, az elmúlt hónapokban pedig pont ilyen módon tartottuk az esteket. Nemsokára azonban visszatérünk a személyes találkozókhoz, és Csilla már nagyon várja ezt. Elmondása szerint, bár legtöbbet online prezentál a megbeszélésein, itt a személyesség segít a legtöbbet neki.
„Alapvetően be szeretném fejezni a tanösvényemet, mind az öt szintet teljesíteni akarom. A klubon kívül pedig törekszem arra, hogy az eddigi fejlődésem ne halványuljon el.”
Pozitív, előnyös dolog a PestBeszéd Klubban:
„A PestBeszéd aktív tagjai között sokan vannak kiemelkedő eredményekkel, így tulajdonképpen a legjobbaktól tanulhat az ember. Saját tapasztalat alapján mindenki nyitott arra, hogy tanácsokkal lássa el az érdeklődőket.”
Fejlesztendő a klub számára:
„Az új tagok bevonása az elején lehetne aktívabb – szociális és szerepvállalási téren is. Tudom, hogy ez az utóbbi időben sokat fejlődött, aminek nagyon örülök.”
Az elnökségről
Titkárként indult, és a PR csapatban is feladatra lelt, Csilla így nyilatkozott az elmúlt elnökségi évről:
„Hivatalosan a PestBeszéd titkárának lettem megválasztva. Úgy gondolom, hogy ez a feladatkör nagyban függ attól, hogy az akkori elnök milyen mentalitású és temperamentumú. Itt elsősorban arra gondolok, hogy Krisz nagyon proaktív és hatékony volt minden szempontból az elnökség alatt, így sokszor az én feladataimat is megcsinálta. Ennek az egyik előnye számomra az volt, hogy betekinthettem a PR-ba is, ami mindig is érdekelt. A titkári feladatkört tényleg projektmenedzsmentként lehet a legjobban definiálni. Segít a feladatok mérföldkövekre bontásában, felelősök kijelölésében, határidők meghatározásában. Ez nem csak a PestBeszédet segíti, hogy a megfelelő irányba haladjon az év során, hanem a titkár magán- (célok, napi rutinok) és professzionális életében is kamatoztatható. A PR-on belül elsősorban az Instagramért feleltem, és nagyon hálás vagyok, hogy betekinthettem ebbe a részbe. Érdekes tapasztalat volt, hogy mennyi munkát igényel a megfelelő elérés és a konzisztens Instagram feed.”
Megkérdeztük, mit mondana jövendőbeli utódjának, miért érdemes jelentkezni erre a pozícióra?
„A titkári szerep szerintem tökéletes bárki számára, aki szeretné átlátni a klub teljes működését. Elsősorban támogató szerepkörnek nevezném, így azoknak is ideális lehet, akik nem szeretnének rögtön hatalmas felelősséget venni a nyakukba. Tényleg az élet minden területén hasznosítható készségeket fejleszt azáltal, hogy projektmenedzsment szemléletet ad.
Elnökségi tagnak lenni pedig több szempontból is megéri. Megtapasztalható, hogy milyen egy nonprofit vállalat vezetése. Szorosabb kapcsolat alakítható ki más klubtagokkal. Hosszútávon a nemzetközi színtérre is be lehet törni és tapasztalatokat szerezni. Személy szerint azt is élveztem, hogy különböző nézőpontok és vezetési stílusok ütköztek a gyűléseinken – ez jó tanulási és fejlődési lehetőség volt.”
A legemlékezetesebb
Csilla volt az idei klubversenyünk szervezője és házigazdája, elmondása szerint pedig ez jelentette a legnagyobb élményt, hogyha még stresszes is volt a szervezési időszak:
„A legemlékezetesebb élményem az idei háziverseny. A szervezése egy stresszes időszak volt, még utolsó perces változtatásokkal is. De maga az esemény hatalmas siker lett, és a PestBeszéd életében hosszú évek után indult mind a négy kategória (értékelés és beszéd magyar és angol nyelven). Természetesen ez nem sikerült volna egy támogató elnökség és szuper tagok nélkül, akik nem csak minőségi beszédeket hoztak nekünk, de szerepeket vállaltak, figyelmesen hallgattak és szurkoltak, energiát fektettek az estbe.”
.
Köszönjük Csillának, hogy őszintén válaszolt kérdéseinkre, valamint további sok sikert kívánunk a Tanösvényén! Az Ő története hasonló lehet, vagy épp különbözhet több PestBeszélő történetéhez képest.
Szeretnéd megsimerni mindet? Figyeld a blogunkat, hamarosan következik az újabb PestBeszéd-sztori!
